Baleseti és Kártérítési Fogalomtár

Adómentesség

A hatályos személyi jövedelemadóra vonatkozó szabályok értelmében a teljes baleseti kártérítés adómentes, kivéve a jövedelempótló kártérítést.

Baleset

Az emberi szervezetet érő egyszeri külső hatás, amely többnyire a balesetet szenvedett akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be és sérülést, mérgezést vagy más egészségi károsodást, illetve halált okoz.

Baleseti kártérítés

A baleset miatt kárt szenvedett, vétlen vagy részben vétlen személy mindazon jogos igénye - ide értve a vagyoni és nem vagyoni károkat és járadékigényeket is - melyek a balesettel összefüggésben, abból kifolyólag keletkeztek.

Biztosító

Az a szervezet, amely a hatályos magyar jogi szabályozás, illetve valamely hatályos tagállami szabályozás szerint biztosítási és azzal közvetlenül összefüggő tevékenységre jogosult.

Biztosított

Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás esetén a gépjármű üzembentartója és vezetője.

Eurotax

A gépjármű- és alkatrészárak katalógusa adatgyűjtő-, a piacelemző- és a matematikai modellek összekapcsolásával, gyári illetőleg piaci információk alapján.

Felelősség

A magyar polgári jog alapvető tétele a szerződésen kívüli károkozás esetében, hogy aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni és csak akkor mentesülhet, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

Az általánosnál szigorúbban azonban a szabályok a gépjárművel okozott károk esetében, mert a járművezetést a törvény fokozott veszéllyel járó tevékenységnek, veszélyes üzemnek tekinti. Ezekben az esetekben csak akkor mentesül a károkozó, ha azt tudja bizonyítani, hogy a kárt a veszélyes üzem keretein kívül eső elháríthatatlan külső ok okozta. Nyilvánvaló, hogy a kárnak azt a részét, amely a károsult saját felróható magatartására vezethető vissza (pl. nem a zebrán megy át, hanem attól jelentős távolságban stb.) nem kell megtéríteni.

Az általánosnál szigorúbb fenti szabály csak három éven belüli igényérvényesítés esetén alkalmazható, azonban három és öt év között sem évül el a követelés, azonban ekkor már csak az általános felelősségi szabályok alapján érvényesíthető.

Felelősségbiztosítás

A biztosított által mások vagyonában, testi épségében okozott károkra nyújt fedezetet. A szerződésben meghatározott esetekben mentesíti a biztosítottat annak a kárnak a megfizetése alól, amelyért jogszabály szerint felelős. Legismertebb típusa a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás, melyet minden magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartója köteles megkötni a gépjármű üzemeltetése során okozott károk fedezetére felelősségbiztosítási szerződést és folyamatos díjfizetéssel hatályban tartani.

A gépjárművek kötelező felelősségbiztosítása kiterjed azoknak a megalapozott kártérítési igényeknek a kielégítésére, amelyeket a biztosított személyekkel (pl. a gépjármű tulajdonosa) szemben a biztosítási szerződésben megjelölt gépjármű üzemeltetésével okozott kár miatt támasztanak. 

Felelősségbiztosítás nélküli járművek által, vagy ismeretlen járművek által okozott károk

Alapvetően egyik esetben sem kell attól tartanunk, hogy nem fizetik ki a kárunkat, ugyanis mindkét károkozás esetén a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) áll helyt. Ismeretlen károkozó gépjármű esetén az igényt a károkozástól számított 30 napon belül elő kell terjeszteni a MABISZ-nál. A MABISZ a kárt az ún. Kártalanítási Számla terhére téríti meg.

Gyorsított kárrendezés

Amikor a kárszemle során a kárszakértő megállapítja a javítás költségét és az egyéb károk becsült értékét, és azt a károsult -elfogadja, akkor nem szükséges számlával igazolnia a javítási és egyéb költségeket.

Határidő

A biztosító vagy a MABISZ a kárrendezéshez nélkülözhetetlen dokumentumok beérkezésétől számított 15 napon belül, de ezek beérkezésének hiányában a kártérítési igény benyújtásától számított három hónapon belül köteles a károsultnak kellően megindokolt kártérítési javaslatot tenni azokban az esetekben, amelyekben a felelősség nem vitás és a kárt összegszerűen megállapította, vagy indoklással ellátott választ adni a kárigényben foglalt egyes követelésekre, azokban az esetekben, amikor a felelősséget nem ismeri el, vagy az nem egyértelmű, vagy a teljes kárt összegszerűen nem állapította meg.

Hozzátartozói kárigény

Akinek közeli hozzátartozója közlekedési, üzemi vagy egyéb balesetben életét veszti, az igényt tarthat vagyoni (pl. temetési, gyászszertartással kapcsolatos) és nem vagyoni (lelki trauma miatti) kárainak megtérítésére, valamint az elhunyt hozzátartozó után jövedelempótló járadékot is igényelhet.

Ismeretlen gépjármű

Az a gépjármű, amely azért nem azonosítható, illetve utólag sem azonosítható, mert elhagyta a baleset helyszínét, vagy azonosító adatokkal (pl. rendszámmal) egyáltalán nem rendelkezik, vagy azokat meghamisították, illetve nem felismerhetők.

Kárbejelentés

A kárt általában a károkozóval szemben lehet érvényesíteni, akkor is a károkozónál kell benyújtani a kárigényt, ha az a káreseményre biztosítással rendelkezik. Kivétel a gépjárművek kötelező felelősségbiztosítása, mert ezeknél az eseteknél a kár közvetlenül a biztosítóval szemben is érvényesíthető.

A károsult a káreseményt - annak bekövetkeztétől, illetve a tudomásszerzéstől számított - 30 napon belül köteles bejelenteni a biztosítónak (ismeretlen gépjármű által okozott káresemény esetén a MABISZ-nak). A bejelentés elmulasztása a biztosító (illetve a MABISZ) mentesülését eredményezi, ha a késedelem miatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak.

A károkozó (biztosított) is köteles bejelenteni a káreseményt, neki erre 5 munkanap áll rendelkezésére. A biztosított azt is köteles 5 munkanapon belül bejelenteni, ha a káreseménnyel kapcsolatban ellene peres vagy nemperes eljárás indult. A biztosító jogosult ebben az eljárásban a biztosított képviseletéről gondoskodni.

Kármegosztás

Amikor egy balesetért többet együtt felelősek (pl. mindkét gépjármű vezetője), akkor a biztosító általában százalékos mértékű kármegosztást alkalmaz azt figyelembe véve, hogy ki az, akinek a magatartása jelentősebb szerepet játszott a veszélyhelyzet kialakulásában és a baleset bekövetkezésében.

Károsult

Károsult az, akinek a közlekedési, üzemi  vagy bármely egyéb baleset során bármilyen kára (vagyoni, nem vagyoni stb.) keletkezett. Közlekedési baleseteknél bárki lehet károsult - a károkozó gépjármű vezetője kivételével - így károsult a vétlen jármű vezetője és utasai, de akár a károkozó jármű utasai is. Károsultak továbbá a balesetben elhunyt személy hozzátartozó is.

Kártérítés

A kártérítés a károsult személyében vagy vagyonában bekövetkezett kár jóvátétele, melynek célja, hogy a károkozó olyan helyzetbe hozza a károsultat, mintha a károkozás meg sem történt volna.

Kártérítés módja, mértéke

A kárért felelős személy köteles az eredeti állapotot helyreállítani, ha pedig az nem lehetséges, vagy a károsult azt alapos okból nem kívánja, köteles a károsult vagyoni és nem vagyoni kárát megtéríteni. A kárt elsősorban pénzben kell megtéríteni. A kártérítés a károsodás bekövetkeztekor azonnal esedékes, vagyis a káresemény napjától a károsult igényt tarthat a késedelmi kamatokra is.

Kátyúkár

Bármely járdán vagy úttesten lévő úthiba miatt okozott kár - függetlenül attól, hogy a károsult jármű vagy gyalogos és függetlenül attól is, hogy a kár személyi sérülésként vagy csak vagyonban beállt értékcsökkenésként jelentkezett.

Közlekedési baleset

A közlekedési baleset olyan baleset, amely a személyt a közúti, vasúti, légi- vagy vízi közlekedés során éri, akár járművezetőként, akár utasként, akár egyéb dolgozóként (pl. kalauzként), akár gyalogosként.

A közlekedési baleset miatti kárainak megtérítését a károsult baleseti kártérítésként érvényesítheti.

MABISZ

A Magyar Biztosítók Szövetsége, amely információval rendelkezik arról, hogy a káresemény időpontjában volt e kötelező biztosítása egy adott magyar rendszámú gépjárműnek. A MABISZ információt adhat a külföldi biztosítók magyarországi partnereiről, valamint a MABISZ felelős a felelősségbiztosítás nélküli vagy ismeretlen járművek által okozott károk kifizetéséért.

Munkahelyi baleset

Munkahelyinek akkor minősül a baleset, ha az a munkaviszonnyal összefüggésben éri a munkavállalót. A kárnak a munkaviszonnyal összefüggésben kell bekövetkeznie. A munkaviszonnyal összefüggésben történik a károsodás akkor is, ha az a munkavállalót a munkáltató telephelyén kívül éri.

Nem minősíthetőek munkahelyinek azok a balesetek, melyek a munkahelyre történő utazás, vagy hazautazás során következtek be, kivéve ha a kár a munkáltató saját szállítóeszközén vagy az általa bérelt járművön történt utazás során következett be.

Nem térülő károk

A 2009. LXII. törvény szerint a kötelező-felelősségbiztosítás nem terjed ki arra a kárra, amely

1. a károkozó gépjárműben elhelyezett tárgyakban keletkezett, ha ezek nem a gépjárművel utazók személyi használatára szóló tárgyak;
2. a károkozó gépjárműben keletkezett;
3. a károkozó gépjármű biztosítottjainak egymással szembeni igényéből származó dologi kárként, illetve elmaradt haszonként keletkezett;
4. sugárzó, toxikus anyagok és termékek hatására, vagy az egészségügyi hatóságok részéről a sugárzás káros hatásainak megszüntetését célzó intézkedések folytán keletkezett;
5. a gépjármű balesete nélkül az út burkolatában keletkezett;
6. a gépjármű - forgalomban való részvétele nélkül - munkagépként való használata során keletkezett;
7. álló gépjárműre fel-, illetve arról való lerakodás következtében keletkezett;
8. üzemi balesetnek minősül, és a gépjármű javítási vagy karbantartási munkái során keletkezett;
9. gépjárműverseny vagy az ahhoz szükséges edzés során következett be;
10. környezetszennyezéssel a gépjármű balesete nélkül keletkezett;
11. a gépjármű üzemeltetésével egyéb vagyontárgyban folyamatos állagrongálással okozott, illetőleg állagromlásból adódott;
12. háború, háborús cselekmény, terrorcselekmény következményeként keletkezett. 

Nem vagyoni kártérítés

A magyar jogban a nem vagyoni kártérítés nem annyira büntető jellegű, mint pl. az angolszász országokban az ún. punitive damages, hanem elsősorban a személyiségvédelem polgári jogi eszköze. Sajnos a magyar ügyek nagy többségében nem vagyoni kártérítést csak akkor fizetnek a biztosítók, munkáltatók, ha igazolható maradandóság, összervezeti egészségkárosodás tapasztalható a károsultnál. Ilyen maradandóságnak azonban nem csak egy elvesztett lábat vagy kezet tekintenek, hanem szinten bármilyen mozgásbeszűkülést, továbbá azt is, ha a maradandóság esztétikai jellegű (pl. műtéti heg stb.) vagy lelki traumában nyilvánul meg.

ORSZSZI szakvélemény

Maradandó egészségkárosodás esetén az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet bizottsága meghatározza az összervezeti egészségkárosodás és munkaképesség-csökkenés mértékét. Ez  az érték meghatározó fontosságú bármely kártérítési eljárás szempontjából.

Orvosi műhiba

Orvosi műhiba az orvosi beavatkozás, ill. kórházi kezelés során az orvos, ill. egészségügyi dolgozó által a rájuk vonatkozó szakmai szabályok vétkes megszegése.

Regresszív igény

A biztosító (illetve a MABISZ) az általa kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti:

1. attól a vezetőtől, aki a gépjárművet az üzemben tartó vagy az egyébként jogosan használó engedélye nélkül vezette;
2. a biztosítottól, több biztosított esetén bármelyiküktől vagy egyetemlegesen, ha a kárt jogellenesen, szándékosan okozták;
3. a biztosítottól, több biztosított esetén bármelyiküktől vagy egyetemlegesen, ha a gépjárművet alkoholos vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szertől befolyásolt állapotban vezették, illetve annak vezetését ilyen személynek adták át, kivéve, ha bizonyítják, hogy a vezető alkoholos vagy hasonlóan ható szertől befolyásolt állapotát nem ismerhették fel (alkoholos befolyásoltságnak tekinthető a 0,8 ezreléket meghaladó véralkoholszint, illetve a 0,5 mg/l értéket meghaladó légalkohol szint);
4. a biztosítottól, több biztosított esetén bármelyiküktől vagy egyetemlegesen, ha a gépjármű vezetője gépjárművezetésre jogosító engedéllyel (igazolvány) nem rendelkezett, illetve a gépjármű vezetését ilyen személynek adták át, kivéve, ha bizonyítják, hogy a gépjárművet engedéllyel vezető esetében a gépjárművezetői engedély meglétét alapos okból feltételezték;
5. az üzemben tartótól, ha a balesetet a gépjármű súlyosan elhanyagolt műszaki állapota okozta;
6. a vezetőtől, ha a kárt segítségnyújtás elmulasztásával, illetve foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetéssel okozták;
7. a biztosítottól, ha a szerződés megkötésekor, a biztosítási esemény bekövetkezésekor, vagy egyébként terhelő közlési, változás bejelentési, kárbejelentési kötelezettségét nem teljesítette, s ez a biztosító fizetési kötelezettségét lényegesen befolyásolta;

Társasházi baleseti kár

A Társasház közös tulajdonban álló részein (udvaron, folyósokon, járdán, liftben) bekövetkezett bármely baleseti káresemény ide tartozik, melyek megtérítése a társasházközösség vagy a társasház felelősségbiztosítója kötelezettsége.

Totálkár

Amikor a sérült vagyontárgy javítással nem állítható helyre (műszaki totálkár) vagy a javítás nem lenne gazdaságos (gazdasági totálkár).

Vagyoni kár

Vagyoni kár a károsult vagyonában megállapítható bármilyen értékcsökkenés (pl. sérült ruházat, mobiltelefon, otthoni lábadozás miatt megemelkedett rezsiköltség stb.), de ide tartozik az elmaradt jövedelem, a keresetveszteség is, valamint mindazon kiadások, melyek a baleset miatti rehabilitációhoz, felépüléshez szükségesek: pl. gyógyászati segédeszközök kiadásai.

A vagyoni károk közé sorolják a járadékokat is, melyeket megállapításuk esetén a baleset napjáig visszamenőleges hatállyal egy összegben megfizetnek és jövőbeni havi összegük egyösszegű megváltása is kérhető. Járadékigény alapos lehet pl. a folyamatosan szükséges gyógyszer, háztartási kisegítő és egyéb címeken. De jövedelem-pótló járadékra lehetnek jogosultak a balesetben elhunyt személy közeli hozzátartozói (férj, feleség, gyerekek) is.

Veszélyes üzem

Olyan tevékenység folytatása, amely az esetleges károkozás szempontjából fokozott veszéllyel jár. A fokozott veszéllyel járó tevékenység folytatója az okozott kárért vétkességre való tekintet nélkül felel, csak akkor mentesül a felelősség alól, ha a károkozás igazolhatóan elháríthatatlan külső okra vezethető vissza. A gépjárművezetés, de számos munkahelyi gép-, targonca stb. kezelés is veszélyes üzemnek minősül.

Üzemi baleset

 

Üzemi balesetnek minősül az a baleset, amely a munkavállalót a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben éri.

Üzemi balesetnek tekintendő továbbá a munkavállaló tisztálkodás, öltözködés, étkezés, vagy üzemorvosi vizsgálat és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatások során bekövetkezett balesete.

A munkáltató által a telephelyén kívül szervezett étkeztetés igénybevétele során bekövetkezett baleset szintén üzeminek tekinthető.

Végül üzemi balesetnek minősül az a baleset is, amely a munkavállalót a munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben éri.